Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett, és biztosítással járó jogviszonyban sem külföldön, sem Magyarországon nem áll.

Az aktuális nyugdíjkorhatár Magyarországon 65 év, azonban ez csak az 1957-ben, illetve azután születettekre érvényes általánosan.

De mi a helyzet azokkal, akik előtte, pl. 1956-ban jöttek világra?

Öregségi nyugdíjkorhatárok:

• aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap
• aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév
• aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap

Miért kell előre takarékoskodni a nyugdíjunkra?

A születésszám csökkenése miatt évről évre apad az aktív, munkaképes korosztály, ezáltal veszélybe kerül a rohamosan növekvő idős generáció eltartása. Most még nehéz elképzelni, de 2050-ben közel ugyanannyi 80 éves ember él majd hazánkban, mint 50 éves.

A jelenlegi nyugdíjrendszer ilyen körülmények között nem tud majd megfelelő nyugdíjat biztosítani, ezért egyre nagyobb szükség van az öngondoskodásra, saját nyugdíj-megtakarítás indítására.

A nyugdíj-megtakarítási lehetőségekről, illetve egyéb fontos pénzügyi tudnivalókról részletesen olvashat a pénzügyi akadémia online kurzusán.

Gondoltad volna, hogy a lottónyertesek egyharmadának öt éven belül már egy fillérje sincs? Felmérések szerint a hirtelen nagy összeghez jutó, korábban nem túl jómódú emberek nagy része néhány év elteltével visszasüllyed eredeti anyagi helyzetébe, vagy még sanyarúbb sorsra jut.

Mi ennek az oka? 

A válasz egyértelmű: a hiányos pénzügyi műveltség. Aki szerény anyagi körülmények között nem tud bánni a pénzzel, az valószínűleg akkor sem tud majd, ha egyik napról a másikra milliomos lesz.

Kedves újdonsült hatoslottó nyertes!

Összegyűjtöttünk Neked 3 tanácsot, hogy ne juss a "szerencsétlen szerencsések" sorsára:

1. Keress fel egy független pénzügyi szakértőt!

Mielőtt hirtelen felindulásból elkezdenéd szórni a pénzt, vedd fel a kapcsolatot egy pénzügyi szakértővel, és tájékozódj a különböző befektetési lehetőségekről.

2. Próbáld meg tartani megszokott életszínvonalad!

Lehet, hogy már ma felmondanál a munkahelyeden, elutaznál egy világ körüli útra, és megvennéd Cristiano Ronaldo egyik luxusautóját, de azt javasoljuk, NE TEDD! Kövesd a valós igényeidet, és csak a szükséges mértékig emeld költéseidet (pl. hitelek visszafizetése, lakáskörülmények javítása...).

3. Ne reklámozd a nyereményedet!

Talán ezzel kellett volna kezdenünk. Csak a szűkebb családoddal oszd meg a jó hírt, és őket is kérd meg, hogy ne terjesszék ismerőseiknek. Ha futótűzként elterjed, hogy nyertél több mint 600 milliót, nagyon sok barátod lesz, és nem győzöd levakarni magadról a sok kéregetőt.

Gratulálunk, élvezd okosan és tudatosan a nyereményt!

Te is jártál már úgy, hogy csak azért vetted meg a drágább terméket, mert azt gondoltad, a minősége is jobb? 

Az alábbiakban bemutatunk 4 gondolkodási csapdát, amit érdemes elkerülnünk, ha tudatosabban szeretnénk kezelni pénzügyeinket.

1. A drága az jobb.

Ez a presztízs-csapda elve. "Egy Mercedes sokkal jobb, mint egy Ford." - mondják sokan. Miért? Mindkét autó elvisz minket oda, ahova akarjuk, nem? Ez már nemcsak a funkcióról szól. Pénzügyi döntéseinknél ugyanígy félrecsúszhatunk. A drágább szolgáltatás nem mindig éri meg. Vizsgáljuk meg, hogy a magasabb ár milyen többlettel jár együtt, és arra a pluszra nekünk valóban szükségünk van-e!

2. Az olcsó jobban megéri.

Ez pont az első elv ellenkezője: a gazdaságosság csapdája. Azt gondoljuk, az a jó, ha minél olcsóbban jutunk valamihez. Ne feledjük azonban az ismert közmondást: "Olcsó húsnak híg a leve." Itt is abból kell kiindulnunk, hogy mi az igényünk, és az elérhető kínálatból a számunkra legmegfelelőbbet kell kiválasztanunk. Ha pl. egy ruhát csak azért veszünk meg, mert olcsó, de soha nem hordjuk, akkor egyszerűen kidobtuk a pénzt az ablakon.

3. Amit sokan vesznek, az biztos jó.

Az emberek ösztönösen azt csinálják, amit a többség. Egy kísérlet szerint ha egy váróteremben valaki feláll egy jelzőhangra, akkor a többiek is követik a viselkedését, és előbb-utóbb az egész váróterem felpattan a csengő hallatán. Egyáltalán nem biztos, hogy nekem arra a szolgáltatóra van szükségem, amit a fél ország választott. Tegyük fel ismét a kérdést: nekem mi az igényem?

4. Most azonnal meg kell venni, mert holnap már késő.

Ez a sürgetés csapdája. Ne dőljünk be ezeknek az olcsó marketing-trükköknek. Ha nagyobb kiadásokat tervezünk, vásárlás előtt vizsgáljuk meg az igényeinket, tájékozódjunk alaposan, hasonlítsuk össze a termékeket/szolgáltatásokat, kérjük ki szakértők tanácsát.

Végezetül itt egy videó, ami hétköznapi spórolási trükköket mutat be nekünk:

Tudatosan vagy sem, de szinte minden nap hozunk kisebb-nagyobb pénzügyi döntéseket. A legtöbb ember elköveti az alábbi hibákat élete során - jó esetben csak egyszer.

1. "Nekem nincsenek pénzügyeim."

Sokan hivatkoznak arra, hogy nincs idejük a pénzügyeikkel foglalkozni. Mások azt állítják, hogy a költségeik vezetése nélkül is pontosan átlátják a családi büdzsét. Ez a hárító, felületes magatartás előbb-utóbb pénzügyi gondokhoz vezet. Ma már rengeteg applikáció is segít a költségeink tervezésében.

2. "Tudok egy nagyon jó befektetést!"

Az emberek hajlamosak a nyerészkedésre, el akarják hinni, hogy 20-30% hasznot is tudnak keresni egy tuti befektetésen. Fontos azonban tudni, hogy semmi sincs ingyen! Ha valamivel az átlagos piaci kamatnál többet lehet keresni, annak a kockázata is magasabb, ergo nagyobbat lehet vele bukni. Csak olyan befektetésbe vágjunk bele, amelynek pontosan értjük a működését!

3. "A hitelkártyám mindent megold."

Ha hitelkártyád van, általában 30 napig ingyen használhatod a bank pénzét, és vásárlásaid után még jóváírást is kaphatsz. Ez eddig szép és jó. A baj akkor kezdődik, amikor már nem tudjuk követni a hitelkártyás költéseinket, megveszünk egy csomó felesleges dolgot, és nem tudunk időben törleszteni. Ekkor szakad ránk a 20-30%-os kamat, ami elindítja az adósságlavinát. Éppen ezért csak tudatos és felkészült embereknek ajánlott a hitelkártya használata.

4. "Nincs megtakarításom."

A szakértők ajánlása szerint minimum 3-6 havi bevételünknek megfelelő összeget alap-megtakarításként kell kezelnünk. Ellenkező esetben egy hirtelen jött betegség vagy állásvesztés komoly megélhetési gondokat okozhat. Már hó elején tegyünk félre a fizetésünkből egy kisebb összeget a vésztartalékos "borítékba".

5. "Ez még jár nekem."

Megfigyelhető, hogy ahogy nő a bevételünk, annál többet költünk. Emelkednek az igényeink, azt gondoljuk, ha már megdolgoztunk érte, miért ne kényeztethetnénk magunkat még egy csizmával vagy wellness-hétvégével? Próbáljuk meg kontrollálni vágyainkat, és extra bevételünk egy részét fektessük a jövőnkbe.

További hasznos tippekért és ingyenes online pénzügyi kurzusért kattints ide.

A gazdasági előrejelzések szerint 10-15 éven belül a mai Y generáció (20-35 évesek) jelenti majd a fogyasztás motorját. Az össznépességen belül már ma is ők a világ második legnagyobb korcsoportja (a teljes népesség 20%-a). Vajon mennyire készül tudatosan a jövőre ez a korosztály, milyen pénzügyi magatartás jellemzi őket?

A magyar fiatalok negyede ahogy megkapja a pénzét, el is költi.

Egy nemrég készült kutatás szerint a magyar huszonévesek jelentős része kizárólag a mának él, mindenféle pénzügyi tervezés nélkül. Nem csak a hosszú távú célokra (lakás, nyugdíj) való takarékoskodás teljes hiányáról van szó, hanem a napi pénzügyek kezeléséről.

Nem készítenek havi költségvetést, nem tudják, mennyi pénzből kell megélniük, és nem követik nyomon a kiadásaikat. Ennek eredményeként állandó pénzhiánnyal küzdenek.

Természetesen az Y generációban is vannak olyanok, akik már fiatalon saját vállalkozást vezetnek, tudatosan tervezik pénzügyeiket, gondolnak a családjukra és a nyugdíjukra is félretesznek már. Ők az üdítő kivételek. 

Mi az oka a fiatalok pénzügyi tájékozatlanságának?

Alapvetően a pozitív családi minták és az iskolai képzés hiánya áll a borús eredmények hátterében. Noha a mai huszonévesek rendkívül tájékozottak az élet sok területén, a pénzügyi nevelés - családi és iskolai szinten is - kimaradt a szocializációs folyamatból.

Egy felmérés szerint a magyarok 46%-a (nemcsak a fiatalok!) bizonyos értelemben pénzügyi analfabétának tekinthető. 

A globális válság is padlóra küldte a fiatalokat

A tájékozatlanság mellett a túlzott óvatosság is gátolja az Y-onokat a pénzügyeik irányításában. A 2008-as gazdasági krízis kedvezőtlenül befolyásolja a kockázatvállalásukat, tartanak a hitelektől és bizalmatlanok a kockázatosabb, ámde nagyobb nyereséget ígérő befektetésekkel szemben (holott ebben az életkorban még indokoltabb lenne a nagyobb kockázatvállalás).

Mi jelentheti a kiutat?

A pénzügyi oktatást már az általános iskolában el kell kezdeni, és folyamatosan képezni kell a diákokat, hogy minél könnyebben tudjanak majd alkalmazkodni az aktuális élethelyzet kihívásaihoz. 

A Pénzügyi Akadémia ingyenes online pénzügyi képzése itt érhető el.